FreeTibet

Bár a google keresési találatok alapján nem most hangzott el először, viszont nekem tegnap szúrt szemet Orbán választások utáni helyzetértékelésében, hogy azt mondja, a kormánynak a nemzetek Európája mellett kell kiállnia, és nem az “európai egyesült államok” mellett.

Nos én ezt korábban Balczó Zoltán Jobbikos, jelenleg EP képviselőtől hallottam sokszor és hangsúlyosan ezt, miközben a szólam tökéletes összhangban áll Oroszország aktuális érdekeivel, mert a széttagolt és egymással konfliktusban álló európai uniós nemzetek megléte számára előnyösebb, mint egy egységes nagyhatalom a kontinensen.

Fogalmam sincs, hogy a Jobbik mennyire fog visszafordulni Vona távozása után a szittya keleti sztyepék felé, viszont ha úgy vesszük Oroszországnak ma kb. 4/5-ös többsége van a magyar parlamentben.

Egyébként számomra tök furcsa, hogy ez a Nyugat vs. Oroszország topic mennyire alacsony lángon volt tartva a választás hajrájában az ellenzék részéről, a korrupciós ügyek felhánytorgatása és a költségvetési pénzek elherdálásának és a felelőtlen egymásra ígérgetés helyett, miközben ez egy olyan törésvonal, amiben simán a Nyugat felé billen a mérleg.

Ettől persze Orbánnak esze ágában sincs kilépni az EU-ból, ő simán csak a status quo-ban és az EU-s pénzek jelenlegi rendszerben való szétosztásában érdekelt, szóval aki ilyet feltételez, az nagyon naiv ember szerintem. Orbán sokkal dörzsöltebb ennél, és szerintem is hintapolitikázik, bár hogy ő manipulálná Putyint és nem fordítva ,azt azért nehezen tudom elképzelni.

Az események gyorsabban pörögnek, minthogy egyből a legaktuálisabb fejleményekre lehessen reagálni, most mégis inkább ott kezdem, hogy van a filmesztéta sznob körökben közkedvelt Aranypolgár című 1941-es! film, ami rendkívül találóan rávilágít arra hogy egy emberről a médiában alkotott kép mennyire eltér a valóságtól és önálló életre kel, népmese keletkezik belőle, és így tovább. Persze elcsépelt kijelentés, hogy korunkban a média a 4. hatalmi ág, viszont nagyon is igaz, hogy a politikai értelemben a hatalom megragadásához és fenntartásához gyakorlatilag a legfontosabb.

A Fideszes pártsajtóról szerintem fölösleges részletesebben értekezni, ellenzéki oldalon mindenki tudja és látja azokat, számtalanszor megírták már. Az látható, hogy az egy irányba állított szócső működik, bármennyire is primitív, ráadásul az újabb kétharmad birtokában feltehetőleg az eddigi végtelen pénznél is több áll majd rendelkezésre, hogy a Fidesz a saját narratíváját és tematizálásait eljuttassa a köz számára.

A fejleményeket Simicska kiszállásáról és Ungár Péter beszállásáról érdeklődve olvasom és remélhetőleg lassan majd tisztul a kép, hogy ki kivel lesz, viszont a választások előtti felállásában az ellenzéki média igenis masszívan közrejátszott és kollaborált az újabb kétharmad megszületésében.

Ahogy a Fidesznek megéri kamupártokat kitömni pénzzel az ellenzéktől elvett pár tized százalékért, ugyanúgy megérni nekik közvetve megfinanszírozni pl. a Népszavát és az ATV-t állami hirdetéseken keresztül és kitartani azt a balliberális értelmiséget, ami hozzá nem értésével harmadszorra okozott kétharmadot. Amíg olyan szakértők, és akkor soroljuk, mint Kéri László, Petschnig Mária Zita, Lengyel László, Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor, Horn Gábor, Dési János, Németh Péter, és társaik járnak megmondani a tutit, amíg az MSZP vagy Gyurcsány az ellenfél, amíg őket kell legyőzni a gyalázatos 2002-2010 közötti kormányzásuk után, addig a Fidesz mindig nyerni fog.

Nem állítom, hogy ezek a részben jó szándékú baloldali emberek mind közvetlenül a Fidesz és a NER zsebében lennének, mondjuk annyira mit az MSZP-ben Molnár Zsolt, mert biztosan nem, egyszerűen csak hasznos szerencsétlenek, akik élnek a szereplés lehetőségével és fontosnak tűnhetnek, mint a régi dicsű időkben 1998 és 2002 között, amikor még egyrészt fiatalabbak, másrészt meghatározóbbak voltak és még működött az ellenszer a régi Orbán ellen és ami a mai ellen már semmit nem ér.

A másik kedvenc példám a 444.hu-ba ezrével özönlő levelek miatt kikövetelt Horn Gábor interjú, ami rögtön azzal a klassz kitárulkozással kezd, hogy az Tóbiás József - állítólag a Fidesz zsebében tartott MSZP-s politikus, akinek neve Botka László megfúrásában közrejátszó Lattmann "kiafasz?" Tamás sztoriban szintén felmerült, szóval hogy ő az elnöksége idején elemzői megbízásokat kaptak tőlük => értsd, a NER simán eltart egy Repbulikon intézetet és egy Horn "nem azt mondák Feri" Gábort, csakhogy ő legyen ott ellenoldalként és mondogathassa a meglátásait, amikkel az ellenzék haha, most sem ment semmire.

A következő súlyos és megbocsáthatatlan cselekedet, az az összefogás mantra folyamatos és ultimate megoldásként való szajkózása, az ezek lopnak és most már még többet és még jobban leépítik a demokratikus intézményrendszereket mellett, miközben senki nem volt érdekelt a valódi narratívák és az ország jövőjéről alkotott épkézláb koherens víziók és népmesék bemutatásában.

Ha példakánt mondjuk a saját választási vacillálásomat vesszük, a Jobbik szerintem egy masszívan EU ellenes, félig-meddig orosz, de mindenképpen keleti autokráciabarát pártból próbált középre szelídülni, számomra teljesen hiteltelenül, karaktert vesztve és patikamérlegen kimért semmitmondó módon. Azt láttuk, hogy a Gyurcsány mit tett ezzel az országgal és azt is, hogy az MSZP valódi ellenzéki tevékenység szinte teljes hiányában ússza meg most már az elmúlt 8 évet. Konzervatív liberálisként a Momentumosok SZDSZ-t idéző reformdühe és azonnali profi semmitmondása nekem nagyon nem jött be, hiába globalizáció-barátabbak, mint az LMP, én mégis az ő útjukat követtem valamivel részletesebben végig, hogy aztán a kampányuk teljes kisiklásán és eltaktikázása után behúzzam mindkét X-emet az MKKP-ra.

Az LMP-nek volt programja ami ilyen szokásos, zöld-balos, számomra nem mindenben feltétlenül szimpatikus , de legalább ők egy hiteles, tisztességes, nem korrumpálódott, ellenzéki tevékenységet és kormányt ténylegesen számonkérő XXI. századi párt. Szóval volt nekik ilyen programjuk, amit így nagyjából meg lehet hallgatni pl. ebben a Pogátsa Zoltános interjúban Széll Bernadettel, és kezdetben próbálták is magukat tartani ahhoz, hogy akkor ezt próbálják meg átvinni a kampány során, miközben konzekvensen hárítottak mindenféle összefogásról való matekozást (amit az összes többi balos ellenzéki párt akkoriban csinált). Gödöllőn sokszor átutazva és látva a fejlődést, Gémesi György megjelenése nekem szintén szimpatikus volt, bármennyire is legyen jelentéktelen egyébként a mozgalma.

Aztán sajnos vagy sem, de Márki Zay Páter váratlan Hódmezővásárhelyi győzelme, aki egy hiteles jobboldali emberként jött át, azok alapján amiket mondott, viszont az ellenzéki pártokban sajnos nem ilyenek ülnek, ennek ellenére sorra alakultak a mozgalmak a "legesélyesebb ellenzéki jelölt" kiválasztására és mindenféle taktikai szavazásra, hogy aztán minden csak erről szóljon, nem pedig arról hogy az ellenzéki pártok amúgy mit kezdenének az országgal a felelőtlen osztogatáson és szokásos elszámoltatásos mantrán túl. (Ez utóbbi annyira régi, hogy pl. a fent említett 1941-es Aranypolgárban is benne van, de ha valaki olvasott a boldog békeidők és a dualizmus korszakának magyar viszonyairól, akkor szintén semmi meglepő újdonság.) A népakaraton és a reményen felbuzdulva az LMP is belement az alkudozásba és az egymás szétfúrásában tapasztalt baloldali párok mellett alul is maradt, miközben úgy lettek bűnbaknak kikiáltva, hogy a parlamenti ellenzéki pártok közül egyedül az ő támogatottságuk az ami növekedett és ők azok, akik a jövőben is a legtöbb fejfájást okozhatják a Fidesznek. Szerintem a gerjesztett belső feszültségekkel nem véletlenül próbálják pont az LMP-t gyengíteni. Érdekes módon a parlamentbe részegen épphogy betántorgó DK-ról, vagy az 1990-es választást leszámítva története legrosszabb eredményét produkáló, félhalott MSZP belső ügyeiről szinte semmit nem hallani.

Az összes ellenzéki párt egymással való civakodása a visszalépésekről egyértelműen a Fidesz érdeke volt. Nekik csak hátra kell tényleg dőlni és rámutatni az ellenzéki politikusokra, hogy most komolyan majd ezek kormányoznak?! Azon, hogy ehhez a történelmi egyház státusz és a katolikus alapokon nyugvó iszlámellenesség okán a Fideszhez megtért Hit Gyülekezete-közeli ATV stúdiójában kedves Rónai Egon kezdettől asszisztált, azon nem csodálkozom. Annál már sokkal inkább, hogy Simicska Lajosnak mi volt a célja Kálmán Olgával és vendégeivel és a szintén-szinte kizárólag a Fidesz érdekeit szolgáló véleménybuborékkal, egy néppártosodni kívánó Jobbik mögé beálló HírTv-n, arról fogalmam sincs egyszerűen nem értem, hogy erre miért volt szükség és mi volt a racionalitás abban, hogy a Jobbik nem a polgári jobb-közép felé kezd el nyitni, hanem egyből a bukott baloldal irányába, akik 2014-es kb. 26%-os tábora mára olyan 18%-ra olvadt, miközben felteszem nem a a Jobbikra indultak tömegével átszavazni, hanem jórészt egyszerűen csak kihaltak.

A bukott baloldali pártokban és klientúrájukban van még ugyan pénz, de tehetség már alig hogy valaha legyőzzék vagy megszorongassák a Fideszt. A Fideszes médiába több ellenzéki politikust ezután sem fognak hívni, hacsak nem hogy a Fideszes Molnár Zsolt megint egy jót vitatkozhasson a Fideszes Németh Szilárddal, amikor majd épp 5% alá akar esni az MSZP támogatottsága.

A jelenlegi baloldali véleményvezérek egy része vagy tudatosan, vagy balekságból, de a Fidesz kezére játszik. Oké, hogy jól jön a szabad médiafelület, mert a szűkülő nyilvánosságban más nincs, de a tendenciózusan rossz irányba lavíroztatott beszélgetésekhez tovább asszisztálni nem szabad! Ha valaki be is teszi a lábát ezekbe a stúdiókba "Egonhoz" vagy "Olgához", minimum úgy kell hozzájuk mostantól viszonyulni mint ahogy tette azt Juhász Péter, vagy Mirkóczki Ádám a köztévén. Számomra az lesz a hiteles ellenzéki párt, politikus, és/vagy közszereplő, aki élő adásban elküldi őket is a jó búsba végre.

És nincs mit tenni, ha valaki potens ellenzéki pártot akar csinálni, annak saját média kell saját narratívával, nem korrumpálódott munkatársakkal, országos lefedettséggel, ezt nem lehet megúszni.

Kezdjük azzal, hogy Új Péter írt szombaton egy teljesen korrekt publit, amit aztán a kommentekben mindenki lehurrogott, hogy mi ez a letargikus hangulat és hol a reménykeltés, miközben csak reálisan vázolta a valóságot.

Az nem az én deal-em, hogy mennyire kell kurvának lenni ahhoz a mai Magyarországon, hogy piaci alapokon működtessek sajtóterméket és adjak enni a szerkesztőségnek azért, hogy az a pár tényleg jó tldr, vagy bármilyen egyéb írás vagy video megszülessen, viszont az elvtelen hülyeségek és hamis valóságkeltéseknek van az a foka, amitől sajnos hánynom kell.

Első nagy és már többszörös csalódás a korábbi Homoki-Szabó Attila, Véleményvezér és DeDi Magyari Péter, akit nem tudom milyen UFÓ-k raboltak el és cseréltek ki valaki másra, de a korábbi szuper meglátásai helyett jelenleg olyan faszságokat ír és adja a nevét, hogy pl. befagyott az ország. Nem fagyott be, mutatom:

A korábbi 2014-es összefogásban résztvevő baloldali pártok hatalmasat buktak. Összeadva az MSZP-P a DK és az Együtt listás eredményeit a jelenlegi állás szerint kb. 300.000-rel kaptak kevesebb szavazatot, mint 2014-ben miközben az LMP 100.000-rel növelte a szavazóinak számát. És valahogy az az érzésem, hogy jelenleg pont erről kussol és nem beszél senki, miközben örömmel adnak hírt a Jobbikot szétfeszítő erővonalakról, vagy ekézik keményen az LMP-t és istenem, az MKKP-t is, hogy nem legitimálták a kimúlás küszöbén álló kollaboráns pártokat és nem léptek vissza mindenhol a "legesélyesebb ellenzéki jelölt" javára. Hát jól tették.

2018-ban azért lett kétharmada a Fidesznek, mert a bármiféle innovációt nélkülöző, részben felvásárolt és a Fidesz vagy egyéb jószolgálati emberek által mozgatott MSZP alig több mint 12% -ot kapott listán. Ezért. És nem azért, mert az LMP-sek nem léptek vissza a javukra még pár körzetben és ha nincs a megtámasztás és a többszörösen is áruló Karigeri, feltehetőleg még ennyit sem értek volna el.

És hogy tovább erősítsék a szomorúságom, ma a másik mAtulás kedvenc tbg is felszállt a legprimitívebb demagógiavonatra és meggrafikonozta, hogy a Fidesz 31 százalékkal szerzett kétharmadot, miközben olyan bazdmeg nincs, csak kb. Üzbegisztánban meg Észak-Koreában, hogy egy választáson 100% legyen a részvétel, ezt ne csináljuk már!

Nem amellett érvelek, hogy a választási rendszer nem torzít és nem kedvez és kompenzál túl az egy tömb Fidesz javára a szétdarabolt ellenzékkel szemben, viszont a majdnem 50% az bizony kőkemény legitimitás.

Nos, meglehetősen régóta nem frissült ez a blog, miközben a honi közéletet azért továbbra is követem és vicces most végigolvasni a legutolsó zavaros okfejtésről tanúskodó bejegyzésem és hogy mennyi minden változott azóta.

Sosem írtam különösebben jól, azokat a posztjaimat, amikben mások stílusát másoltam inkább szánom, most így utólag vissza-beleolvasgatva.

Szóval a közélet iránti rajongás nem szakma, csak hobbi. Mindig is érdekelt a történelem, pár dolgot olvastam és talán tudok a honi viszonyokról, sokat pedig nem és így, mint nem bennfentes csak azokat a konzekvenciákat tudom levonni, amiket látok és a média láttat igaz vagy hamis módon.

Nem gondolom, hogy a most következő posztokkal fogom megváltani a világot, hisz itthon a közélettel aktívan egy nagyon szűk kisebbség foglalkozik csak, viszont mielőtt sokakkal együtt reménytelenül kardomba dőlnék és kivándorolnék az országból, első körben inkább felveszem a kesztyűt és kiírom magamból, amit tudok és ami rettentően zavar és dühít.

Legyen ennyi most a bevezető, és az egész íráskedv apropója a 2018.04.08-i országgyűlési választás nem hivatalos, de kb. végeredménye (a Fidesz azóta a határon túli listás levélszavazatokkal már 49% fölött van) ez:

A részvételi adatokat még pontosan nem tudjuk, mert túlszámolták (miközben az OVB egész tegnapi produkciója teljesen kritikán aluli) de az átlagosnál magasabb és a Fidesz listán már most több, mint 2.500.000 szavazó felett jár, ami brutális legitimitás. Szavazatszámban és százalékosan ez nincs akkora, mint 2010-ben, de 8 év kormányzás után és az ellenzék mai állapotát elnézve ez lehengerlő és nincs az a teljes összefogás, amivel a Fidesz verhető lett volna, bármit is mondanak a véleménybuborékok.

Ez a kiindulási alap és akkor jöjjenek sorban az észrevételek.

Arról még nem írt senki a hazánk az Egyesült Államoknál való reflektorfénybe kerülése kapcsán, hogy mi van ha ez is az Orbán-Simicska háború része.

Ezt persze azonnal meg is cáfolnám, hogy magam sem gondolom így, és inkább tartom valószínűnek hogy az Ukrán konfliktus kapcsán fontos lett Amerikának a térség és szeretné ha a szövetségi rendszeren belül egység lenne, valamint érdekszféra megatrásában nyilván az is fontos, hogy orosz cégek és orosz pénzek ne todjanak gőzerővel nyomulni a kelet-európai országokban és ezért osztanak most minket.

Szintén az elmélet ellen szól, hogy a kitiltási botrány kapcsán pont Vida Ildikó került kompromittált helyzetbe, aki köztudottan Simicska Lajos embere a NAV-nál. Viszont ez még akár vállalható áldozatnak is tűnik, hogyha maga Orbán a célpont és John McCain szenátor legutóbbi felszólalásában és közleményében is a rendszer (aka. NER) mellett annak első számú vezetőjét, Orbán Viktort ekézi, ami messze durvább ilyen nyíltan kimondva, mint annak a hat embernek a titkos kitiltása.

Szóval a elméletem azokon a lábakon áll, hogy Simicskának érdekében állhat Orbán diszkreditálása, köztudottan rühelli az oroszokat, és mint fő háttérmágusnak, biztos vagyok benne, hogy minden eszköz a rendelkezésére áll ahhoz, hogy egy-két bogarat elültessen a megfelelő amerikai fülekben.

Aztán persze megint arra jutok, hogy ez mégsem lehet, mert az érdekeltségébe tartozó médiumok azért továbbra is kitartóan a Fidesz és a kormány propagandáját tolják, illetve ha a rendszer bukna ő is bukna vele. Modjuk azzal a gondolatkísérlettel el lehet játszani, hogyha csak Orbán bukna, akkor az utána kialalkuló káoszban mégiscsak a Simicska lenne az, akinél megvan a pénz, paripa, fegyver a királycsináláshoz és elegendő információ mások befeketítéséhez (lásd pl. tüntetésszervezők HírTv-s vegzálása).

Bármi is lesz, most, hogy az USA így kiosztott minket (Putyin pedig a gazdasági nyomásra reagálva elkezdett visszavonulót fújni), érdekes idők elé nézünk.

Mesterházy Attila szerint a következő problémák igényelnek kiemelt odafigyelést ma Magyarországon:

1. Éhező kisgyerekek - "Félmillió gyermek nem eszik eleget vagy konkrétan éhezik."

2. Nők helyzetének javítása - közhelycsokor, új ovik és bölcsik

3. Legyen minden családban egy munkavállaló, inkluzíve progresszív adórendszer, nagyobb minimálbér, munkavállálói jogok bővítése és erősebb szakszervezetek

4. KKV + újabb közhelyágyú

5. A nyugdíjasok támogatása!!!44

És innentől fölösleges is folytatni. Az rendben, hogy ez a program nyilván a választói törzsközönségnek készült és öket próbálja megszólítani, ugyanakkor nincs benne semmi újdonság vagy megfogó gondolat, amire egy kormányváltó érzületet fel lehetne építeni.

Az ovodák és a bölcsödék fejlesztése amúgy rendben, de egyébként annyira baloldali és prioritás szempontjából csekély fontosságú témákról esik szó, hogy az felháborító. Oktatás? Egészségügy? Gazdaságpolitika? Államadósság és az állami újraelosztás csökkentése? És hogy ezt az egész osztogatásdit mégis miből?! Erről tessék már valamelyik pártnak meggyőznie végre, mert nem látok itt csak baloldalt, amiből persze van választék, csak szegény Magyarország nem fog jutni velük semmire.

Amikor a videót csináltam, akkor azt a mondatot, hogy "Megmondtam, hogy gyakoroljatok nyomást a SOTE-ra!" csak úgy beleírtam, mert logikailag az illett oda a szövegláncba, és a 16:2-es szavazati arány miatt nem gondoltam, hogy bármilyen komolyabb külső ráhatás történt az egyetem vezetőire. Erre vasárnap lemondott Tulassay Tivadar, a Semmelweis rektora, mert a minisztériumból elkezdtek nyomást gyakorolni, én meg csak hümmögök. Szomorú.

Az látható, hogy a keménymag próbálja rendezni a sorokat, nem hiába viszakozott a KDNP is a budapesti elnöke miatt. A lehetséges okokat a Török Gábor mai bejegyzése szerintem jól összefoglalja, a videó üzenete is valahol a 2. és a 3. leetőség között billeg, talán arra leledzik kb. az igazság is.

+ Ha kicsit tájékozottabb vagyok, Habony Árpád nevét biztosan beleszerkesztettem volna még.

NEM! Ezek nem jöhetnek vissza!

Úgy tűnik a NER ellenzéke még egy darab Hitleres videót sem tudott eddig összehozni az elmúlt két évről, hát tessék. 

Biztos lehetett volna jobb, mára ennyi tellett.

Kíváncsian várom, meddig lesz aktuális.

Annyi mindenért lehetne kritizálni az Orbán kormányt, de felmondani a legostobább balos, jajj szegény szegények maszlagot igazán fárasztó. Para-Kovács Imre feltehetőleg nem vonta még le a konzekvenciát, hogy miért is szűnt meg az SZDSZ és írta le magát remélhetőleg mindörökre az MSZP. Erre az álszent ájtatoskodásra 0=nulla javaslattal, hogy egyébként mit is kellene csinálni ami majd kiránt minket a szarból semmi szükség sincs.