Nos, meglehetősen régóta nem frissült ez a blog, miközben a honi közéletet azért továbbra is követem és vicces most végigolvasni a legutolsó zavaros okfejtésről tanúskodó bejegyzésem és hogy mennyi minden változott azóta.
Sosem írtam különösebben jól, azokat a posztjaimat, amikben mások stílusát másoltam inkább szánom, most így utólag vissza-beleolvasgatva.
Szóval a közélet iránti rajongás nem szakma, csak hobbi. Mindig is érdekelt a történelem, pár dolgot olvastam és talán tudok a honi viszonyokról, sokat pedig nem és így, mint nem bennfentes csak azokat a konzekvenciákat tudom levonni, amiket látok és a média láttat igaz vagy hamis módon.
Nem gondolom, hogy a most következő posztokkal fogom megváltani a világot, hisz itthon a közélettel aktívan egy nagyon szűk kisebbség foglalkozik csak, viszont mielőtt sokakkal együtt reménytelenül kardomba dőlnék és kivándorolnék az országból, első körben inkább felveszem a kesztyűt és kiírom magamból, amit tudok és ami rettentően zavar és dühít.
Legyen ennyi most a bevezető, és az egész íráskedv apropója a 2018.04.08-i országgyűlési választás nem hivatalos, de kb. végeredménye (a Fidesz azóta a határon túli listás levélszavazatokkal már 49% fölött van) ez:
A részvételi adatokat még pontosan nem tudjuk, mert túlszámolták (miközben az OVB egész tegnapi produkciója teljesen kritikán aluli) de az átlagosnál magasabb és a Fidesz listán már most több, mint 2.500.000 szavazó felett jár, ami brutális legitimitás. Szavazatszámban és százalékosan ez nincs akkora, mint 2010-ben, de 8 év kormányzás után és az ellenzék mai állapotát elnézve ez lehengerlő és nincs az a teljes összefogás, amivel a Fidesz verhető lett volna, bármit is mondanak a véleménybuborékok.
Ez a kiindulási alap és akkor jöjjenek sorban az észrevételek.
Utolsó kommentek