FreeTibet

Az események gyorsabban pörögnek, minthogy egyből a legaktuálisabb fejleményekre lehessen reagálni, most mégis inkább ott kezdem, hogy van a filmesztéta sznob körökben közkedvelt Aranypolgár című 1941-es! film, ami rendkívül találóan rávilágít arra hogy egy emberről a médiában alkotott kép mennyire eltér a valóságtól és önálló életre kel, népmese keletkezik belőle, és így tovább. Persze elcsépelt kijelentés, hogy korunkban a média a 4. hatalmi ág, viszont nagyon is igaz, hogy a politikai értelemben a hatalom megragadásához és fenntartásához gyakorlatilag a legfontosabb.

A Fideszes pártsajtóról szerintem fölösleges részletesebben értekezni, ellenzéki oldalon mindenki tudja és látja azokat, számtalanszor megírták már. Az látható, hogy az egy irányba állított szócső működik, bármennyire is primitív, ráadásul az újabb kétharmad birtokában feltehetőleg az eddigi végtelen pénznél is több áll majd rendelkezésre, hogy a Fidesz a saját narratíváját és tematizálásait eljuttassa a köz számára.

A fejleményeket Simicska kiszállásáról és Ungár Péter beszállásáról érdeklődve olvasom és remélhetőleg lassan majd tisztul a kép, hogy ki kivel lesz, viszont a választások előtti felállásában az ellenzéki média igenis masszívan közrejátszott és kollaborált az újabb kétharmad megszületésében.

Ahogy a Fidesznek megéri kamupártokat kitömni pénzzel az ellenzéktől elvett pár tized százalékért, ugyanúgy megérni nekik közvetve megfinanszírozni pl. a Népszavát és az ATV-t állami hirdetéseken keresztül és kitartani azt a balliberális értelmiséget, ami hozzá nem értésével harmadszorra okozott kétharmadot. Amíg olyan szakértők, és akkor soroljuk, mint Kéri László, Petschnig Mária Zita, Lengyel László, Lendvai Ildikó, Kuncze Gábor, Horn Gábor, Dési János, Németh Péter, és társaik járnak megmondani a tutit, amíg az MSZP vagy Gyurcsány az ellenfél, amíg őket kell legyőzni a gyalázatos 2002-2010 közötti kormányzásuk után, addig a Fidesz mindig nyerni fog.

Nem állítom, hogy ezek a részben jó szándékú baloldali emberek mind közvetlenül a Fidesz és a NER zsebében lennének, mondjuk annyira mit az MSZP-ben Molnár Zsolt, mert biztosan nem, egyszerűen csak hasznos szerencsétlenek, akik élnek a szereplés lehetőségével és fontosnak tűnhetnek, mint a régi dicsű időkben 1998 és 2002 között, amikor még egyrészt fiatalabbak, másrészt meghatározóbbak voltak és még működött az ellenszer a régi Orbán ellen és ami a mai ellen már semmit nem ér.

A másik kedvenc példám a 444.hu-ba ezrével özönlő levelek miatt kikövetelt Horn Gábor interjú, ami rögtön azzal a klassz kitárulkozással kezd, hogy az Tóbiás József - állítólag a Fidesz zsebében tartott MSZP-s politikus, akinek neve Botka László megfúrásában közrejátszó Lattmann "kiafasz?" Tamás sztoriban szintén felmerült, szóval hogy ő az elnöksége idején elemzői megbízásokat kaptak tőlük => értsd, a NER simán eltart egy Repbulikon intézetet és egy Horn "nem azt mondák Feri" Gábort, csakhogy ő legyen ott ellenoldalként és mondogathassa a meglátásait, amikkel az ellenzék haha, most sem ment semmire.

A következő súlyos és megbocsáthatatlan cselekedet, az az összefogás mantra folyamatos és ultimate megoldásként való szajkózása, az ezek lopnak és most már még többet és még jobban leépítik a demokratikus intézményrendszereket mellett, miközben senki nem volt érdekelt a valódi narratívák és az ország jövőjéről alkotott épkézláb koherens víziók és népmesék bemutatásában.

Ha példakánt mondjuk a saját választási vacillálásomat vesszük, a Jobbik szerintem egy masszívan EU ellenes, félig-meddig orosz, de mindenképpen keleti autokráciabarát pártból próbált középre szelídülni, számomra teljesen hiteltelenül, karaktert vesztve és patikamérlegen kimért semmitmondó módon. Azt láttuk, hogy a Gyurcsány mit tett ezzel az országgal és azt is, hogy az MSZP valódi ellenzéki tevékenység szinte teljes hiányában ússza meg most már az elmúlt 8 évet. Konzervatív liberálisként a Momentumosok SZDSZ-t idéző reformdühe és azonnali profi semmitmondása nekem nagyon nem jött be, hiába globalizáció-barátabbak, mint az LMP, én mégis az ő útjukat követtem valamivel részletesebben végig, hogy aztán a kampányuk teljes kisiklásán és eltaktikázása után behúzzam mindkét X-emet az MKKP-ra.

Az LMP-nek volt programja ami ilyen szokásos, zöld-balos, számomra nem mindenben feltétlenül szimpatikus , de legalább ők egy hiteles, tisztességes, nem korrumpálódott, ellenzéki tevékenységet és kormányt ténylegesen számonkérő XXI. századi párt. Szóval volt nekik ilyen programjuk, amit így nagyjából meg lehet hallgatni pl. ebben a Pogátsa Zoltános interjúban Széll Bernadettel, és kezdetben próbálták is magukat tartani ahhoz, hogy akkor ezt próbálják meg átvinni a kampány során, miközben konzekvensen hárítottak mindenféle összefogásról való matekozást (amit az összes többi balos ellenzéki párt akkoriban csinált). Gödöllőn sokszor átutazva és látva a fejlődést, Gémesi György megjelenése nekem szintén szimpatikus volt, bármennyire is legyen jelentéktelen egyébként a mozgalma.

Aztán sajnos vagy sem, de Márki Zay Páter váratlan Hódmezővásárhelyi győzelme, aki egy hiteles jobboldali emberként jött át, azok alapján amiket mondott, viszont az ellenzéki pártokban sajnos nem ilyenek ülnek, ennek ellenére sorra alakultak a mozgalmak a "legesélyesebb ellenzéki jelölt" kiválasztására és mindenféle taktikai szavazásra, hogy aztán minden csak erről szóljon, nem pedig arról hogy az ellenzéki pártok amúgy mit kezdenének az országgal a felelőtlen osztogatáson és szokásos elszámoltatásos mantrán túl. (Ez utóbbi annyira régi, hogy pl. a fent említett 1941-es Aranypolgárban is benne van, de ha valaki olvasott a boldog békeidők és a dualizmus korszakának magyar viszonyairól, akkor szintén semmi meglepő újdonság.) A népakaraton és a reményen felbuzdulva az LMP is belement az alkudozásba és az egymás szétfúrásában tapasztalt baloldali párok mellett alul is maradt, miközben úgy lettek bűnbaknak kikiáltva, hogy a parlamenti ellenzéki pártok közül egyedül az ő támogatottságuk az ami növekedett és ők azok, akik a jövőben is a legtöbb fejfájást okozhatják a Fidesznek. Szerintem a gerjesztett belső feszültségekkel nem véletlenül próbálják pont az LMP-t gyengíteni. Érdekes módon a parlamentbe részegen épphogy betántorgó DK-ról, vagy az 1990-es választást leszámítva története legrosszabb eredményét produkáló, félhalott MSZP belső ügyeiről szinte semmit nem hallani.

Az összes ellenzéki párt egymással való civakodása a visszalépésekről egyértelműen a Fidesz érdeke volt. Nekik csak hátra kell tényleg dőlni és rámutatni az ellenzéki politikusokra, hogy most komolyan majd ezek kormányoznak?! Azon, hogy ehhez a történelmi egyház státusz és a katolikus alapokon nyugvó iszlámellenesség okán a Fideszhez megtért Hit Gyülekezete-közeli ATV stúdiójában kedves Rónai Egon kezdettől asszisztált, azon nem csodálkozom. Annál már sokkal inkább, hogy Simicska Lajosnak mi volt a célja Kálmán Olgával és vendégeivel és a szintén-szinte kizárólag a Fidesz érdekeit szolgáló véleménybuborékkal, egy néppártosodni kívánó Jobbik mögé beálló HírTv-n, arról fogalmam sincs egyszerűen nem értem, hogy erre miért volt szükség és mi volt a racionalitás abban, hogy a Jobbik nem a polgári jobb-közép felé kezd el nyitni, hanem egyből a bukott baloldal irányába, akik 2014-es kb. 26%-os tábora mára olyan 18%-ra olvadt, miközben felteszem nem a a Jobbikra indultak tömegével átszavazni, hanem jórészt egyszerűen csak kihaltak.

A bukott baloldali pártokban és klientúrájukban van még ugyan pénz, de tehetség már alig hogy valaha legyőzzék vagy megszorongassák a Fideszt. A Fideszes médiába több ellenzéki politikust ezután sem fognak hívni, hacsak nem hogy a Fideszes Molnár Zsolt megint egy jót vitatkozhasson a Fideszes Németh Szilárddal, amikor majd épp 5% alá akar esni az MSZP támogatottsága.

A jelenlegi baloldali véleményvezérek egy része vagy tudatosan, vagy balekságból, de a Fidesz kezére játszik. Oké, hogy jól jön a szabad médiafelület, mert a szűkülő nyilvánosságban más nincs, de a tendenciózusan rossz irányba lavíroztatott beszélgetésekhez tovább asszisztálni nem szabad! Ha valaki be is teszi a lábát ezekbe a stúdiókba "Egonhoz" vagy "Olgához", minimum úgy kell hozzájuk mostantól viszonyulni mint ahogy tette azt Juhász Péter, vagy Mirkóczki Ádám a köztévén. Számomra az lesz a hiteles ellenzéki párt, politikus, és/vagy közszereplő, aki élő adásban elküldi őket is a jó búsba végre.

És nincs mit tenni, ha valaki potens ellenzéki pártot akar csinálni, annak saját média kell saját narratívával, nem korrumpálódott munkatársakkal, országos lefedettséggel, ezt nem lehet megúszni.